Miutn 2007-et runk, a Barcelona szempontjbl fontos vfordul kvetkezik hamarosan, egszen pontosan szeptember 24-n, mikor pontosan tven ves lesz a Camp Nou. Ezzel kapcsolatosan az Eurobarca tbb exkluzv anyaggal emlkezik vissza a mltba, hogy hogyan alakult a stadion sorsa a kezdetektl.
Az arna megalkotsnak szndka a legtbb legenda, trtnet elbeszlse szerint egyrtelmen sszekapcsolhat Kubala Lszl Barcelonba szerzdsvel, s azzal a tnnyel, hogy a magyar tmad npszersge tl nagy volt a korbbi plya mreteihez. Ez nmagban nem cfolhat, hiszen Kubala, s az ltala vezetett csapat, az tkups - egy idnyben t trfet is begyjt grda - rendkvl sok nzt vonzott, a korszak egyik legjobb egyttese volt a vilgon. m azt a forrsok behat elemzse utn mr nem lehet lltani, hogy a magyar jtkos hatsa lett volna a dnt abban, hogy megpljn a Camp Nou.
A stadion ptsnek terve ugyanis egyrtelmen megelzte Kubala rkezst, mely 1950 jniusban kvetkezett be, radsul a tmadt eltiltotta a FIFA, mert engedly nlkl hagyta el a hazjt. Kubala gy csak 1951 prilisban jtszhatott elszr ttmrkzsen, m az j stadion gyben ekkor mr szmos lpst tett az egyeslet vezetse.
A Les Corts stadion hossz idn keresztl, 1922-tl 1957-ig volt hasznlatban, s kivlan jelzi a szurkoltbor nvekedst, hogy a befogadkpessgt tbb mint a dupljra emeltk az vtizedek alatt. Kezdetben 25 ezer nz frt be az arnba, mikor azonban megplt a Camp Nou, mr 60.000 szurkol tapsolt kedvenceknek, teht tbb temben is bvtettk a leltkat. A nzk szmnak gyarapodst lehet felttelezni a prtoli tagsg ltszmnak emelkedsbl is, br e tekintetben a polgrhbors idszak hatsa kzzel foghat. 1924-ben 12.207 socit jegyeztek a klubnl, ez azonban 8.000 krli szmra esett vissza a harmincas vekben. 1944-ben a Barcelona trtnetben elszr lpte t a socik szma a hszezres hatrt, s Kubala leigazolsig, azaz 1950-ig 26.300-ra ntt.
Ebbl az temes fejldsbl le lehet szrni, hogy mr bven 1950 eltt aktuliss vlt a krds: meddig brja a Les Corts az egyre nagyobb rdekldst? Bizonytkkal szolgl erre az is, hogy a negyvenes vekben gyakoribb vltak a stadionnl vgzett bvtsek. 1943-ban az szaki oldalra es kapu mgtt vgeztek munklatokat, s egy vvel ksbb mr az egyik hossz leltn dolgoztak. 1946-tl kt terven is tevkenykedett az elnksg: egyrszt tovbbi tanulmnyokat ksztettek a Les Corts bvtsre, msrszt flvetdtt egy j stadion ptsnek lehetsge.
Eleinte az els lehetsget ragadtk meg a vezetk, ami nyilvnvalan a knnyebb megolds volt, gy mg 1946-ban, valamint 1948-ban is dolgoztak a Les Corts dli kapujnak oldaln a bvtsen. 1950-ben vgeztk az utols rekonstrukcit a stadionban, ekkor ismt az szaki kapu oldaln nveltk a befogad kpessget, m idkzben egyre komolyabb vltak a tervek egy j stadion megptsre.
A klub vezetse Eusebi Bona ptszt bzta meg azzal, hogy mrje fel a Les Corts tovbb ptsnek lehetsgeit, m 1950-ig arra az elhatrozsra jutott, hogy a tovbbi munkk minden tekintetben nehzkesek lennnek. Egyrszt csak technikailag nagyon bonyolult megoldsokkal lett volna elkpzelhet a bvts, m ez rendkvl sok pnzbe kerlt volna, arrl nem is beszlve, hogy a plya teljesen elvesztette volna a korbbi arculatt. gy trtnhetett, hogy 1950. szeptember 27-n a Barca vezetse vsrlsi opcit rt al arra a terletre, ahol aztn ksbb megplt a Camp Nou. Itt meg kell jegyezni, hogy ms forrsok szeptember 19-t jellik meg a vsrlsi szndk hitelestsre, m a lnyegen ez nem vltoztat. Ez a dtum ugyanis (a huszonhetedike) tizent nappal korbban volt, mint mikor Kubala Lszl lejtszotta volna az els bartsgos meccst Barcelona mezben.
gy az vilgosan lthat, hogy a Camp Nou nem Kubala npszersgnek hatsra plt meg, mg akkor sem, ha maguk az ptsi munklatok csak 1954-ben kezddtek meg.
De vajon mirt hvjk mg ma is ugyangy a Camp Nout, mint 1957 szeptemberben, mikor tadtk? Az elnevezs csupn annyit jelent: j plya. Spanyolorszgban minden ms csapat elkeresztelte a stadionjt egy trtnelmileg fontos szemlyisgrl, a Barca nem. Erre a krdsre majd csak a kvetkez epizdunkban keressk meg a vlaszt...