Miut�n 2007-et �runk, a Barcelona szempontj�b�l fontos �vfordul� k�vetkezik hamarosan, eg�szen pontosan szeptember 24-�n, mikor pontosan �tven �ves lesz a Camp Nou. Ezzel kapcsolatosan az Eurobarca t�bb exkluz�v anyaggal eml�kezik vissza a m�ltba, hogy hogyan alakult a stadion sorsa a kezdetekt�l. 

Az  ar�na megalkot�s�nak sz�nd�ka a legt�bb legenda, t�rt�net elbesz�l�se szerint egy�rtelm�en �sszekapcsolhat� Kubala L�szl� Barcelon�ba szerz�d�s�vel, s azzal a t�nnyel, hogy a magyar t�mad� n�pszer�s�ge t�l nagy volt a kor�bbi p�lya m�reteihez. Ez �nmag�ban nem c�folhat�, hiszen Kubala, s az �ltala vezetett csapat, az �tkup�s - egy id�nyben �t tr�fe�t is begy�jt� g�rda - rendk�v�l sok n�z�t vonzott, a korszak egyik legjobb egy�ttese volt a vil�gon. �m azt a forr�sok behat� elemz�se ut�n m�r nem lehet �ll�tani, hogy a magyar j�t�kos hat�sa lett volna a d�nt� abban, hogy meg�p�lj�n a Camp Nou.

A stadion �p�t�s�nek terve ugyanis egy�rtelm�en megel�zte Kubala �rkez�s�t, mely 1950 j�nius�ban k�vetkezett be, r�ad�sul a t�mad�t eltiltotta a FIFA, mert enged�ly n�lk�l hagyta el a haz�j�t. Kubala �gy csak 1951 �prilis�ban j�tszhatott el�sz�r t�tm�rk�z�sen, �m az �j stadion �gy�ben ekkor m�r sz�mos l�p�st tett az egyes�let vezet�se.

A Les Corts stadion hossz� id�n kereszt�l, 1922-t�l 1957-ig volt haszn�latban, s kiv�l�an jelzi a szurkol�t�bor n�veked�s�t, hogy a befogad�k�pess�g�t t�bb mint a dupl�j�ra emelt�k az �vtizedek alatt. Kezdetben 25 ezer n�z� f�rt be az ar�n�ba, mikor azonban meg�p�lt a Camp Nou, m�r 60.000 szurkol� tapsolt kedvenceknek, teh�t t�bb �temben is b�v�tett�k a lel�t�kat. A n�z�k sz�m�nak gyarapod�s�t lehet felt�telezni a p�rtol�i tags�g l�tsz�m�nak emelked�s�b�l is, b�r e tekintetben a polg�rh�bor�s id�szak hat�sa k�zzel foghat�. 1924-ben 12.207 soci�t jegyeztek a klubn�l, ez azonban 8.000 k�r�li sz�mra esett vissza a harmincas �vekben. 1944-ben a Barcelona t�rt�net�ben el�sz�r l�pte �t a soci�k sz�ma a h�szezres hat�rt, s Kubala leigazol�s�ig, azaz 1950-ig 26.300-ra n�tt.

Ebb�l az �temes fejl�d�sb�l le lehet sz�rni, hogy m�r b�ven 1950 el�tt aktu�liss� v�lt a k�rd�s: meddig b�rja a Les Corts az egyre nagyobb �rdekl�d�st? Bizony�t�kkal szolg�l erre az is, hogy a negyvenes �vekben gyakoribb� v�ltak a stadionn�l v�gzett b�v�t�sek. 1943-ban az �szaki oldalra es� kapu m�g�tt v�geztek munk�latokat, s egy �vvel k�s�bb m�r az egyik hossz� lel�t�n dolgoztak. 1946-t�l k�t terven is tev�kenykedett az eln�ks�g: egyr�szt tov�bbi tanulm�nyokat k�sz�tettek a Les Corts b�v�t�s�re, m�sr�szt f�lvet�d�tt egy �j stadion �p�t�s�nek lehet�s�ge.

Eleinte az els� lehet�s�get ragadt�k meg a vezet�k, ami nyilv�nval�an a k�nnyebb megold�s volt, �gy m�g 1946-ban, valamint 1948-ban is dolgoztak a Les Corts d�li kapuj�nak oldal�n a b�v�t�sen. 1950-ben v�gezt�k az utols� rekonstrukci�t a stadionban, ekkor ism�t az �szaki kapu oldal�n n�velt�k a befogad� k�pess�get, �m id�k�zben egyre komolyabb� v�ltak a tervek egy �j stadion meg�p�t�s�re.

A klub vezet�se Eusebi Bona �p�t�szt b�zta meg azzal, hogy m�rje fel a Les Corts tov�bb �p�t�s�nek lehet�s�geit, �m � 1950-ig arra az elhat�roz�sra jutott, hogy a tov�bbi munk�k minden tekintetben neh�zkesek lenn�nek. Egyr�szt csak technikailag nagyon bonyolult megold�sokkal lett volna elk�pzelhet� a b�v�t�s, �m ez rendk�v�l sok p�nzbe ker�lt volna, arr�l nem is besz�lve, hogy a p�lya teljesen elvesz�tette volna a kor�bbi arculat�t. �gy t�rt�nhetett, hogy 1950. szeptember 27-�n a Barca vezet�se v�s�rl�si opci�t �rt al� arra a ter�letre, ahol azt�n k�s�bb meg�p�lt a Camp Nou. Itt meg kell jegyezni, hogy m�s forr�sok szeptember 19-�t jel�lik meg a v�s�rl�si sz�nd�k hiteles�t�s�re, �m a l�nyegen ez nem v�ltoztat. Ez a d�tum ugyanis (a huszonhetedike) tizen�t nappal kor�bban volt, mint mikor Kubala L�szl� lej�tszotta volna az els� bar�ts�gos meccs�t Barcelona mezben.

�gy az vil�gosan l�that�, hogy a Camp Nou nem Kubala n�pszer�s�g�nek hat�s�ra �p�lt meg, m�g akkor sem, ha maguk az �p�t�si munk�latok csak 1954-ben kezd�dtek meg.

De vajon mi�rt h�vj�k m�g ma is ugyan�gy a Camp Nout, mint 1957 szeptember�ben, mikor �tadt�k? Az elnevez�s csup�n annyit jelent: �j p�lya. Spanyolorsz�gban minden m�s csapat elkeresztelte a stadionj�t egy t�rt�nelmileg fontos szem�lyis�g�r�l, a Barca nem. Erre a k�rd�sre majd csak a k�vetkez� epiz�dunkban keress�k meg a v�laszt...